A horvátok többsége elutasítja az euró bevezetését

Share Button

A horvát állampolgárok 53,4 százaléka elutasítja az euró bevezetését, 39,9 százalékuk a valuta bevezetése mellett áll, míg 7,3 százalék bizonytalan – derült ki a Vecernji List című horvát napilap által szerdán közzétett, a HRejting közvélemény-kutató által készített felméréséből.

Az 1400 ember megkérdezésével, április 12-18. között készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 12,8 százaléka vélte úgy, hogy Horvátországnak mielőbb be kell vezetnie az eurót és be kell lépnie az Gazdasági és Monetáris Unióba, 18,7 százalék bár egyetért ezzel, hozzáteszi, hogy meg kell várni, míg a horvát gazdaság felkészül erre.
Nem akar eurót, amíg a gazdaság teljesen fel nem épül a megkérdezettek 23,7 százaléka, 23,1 százalék szerint pedig örökre a kuna kell, hogy maradjon a horvát fizetőeszköz.
Az Eurobarométer tavaly novemberi felmérése szerint a horvát állampolgárok 56 százaléka utasította el az euró bevezetését, az ezt megelőző közvélemény-kutatás még 61 százalékos elutasítást mért.
A horvát kormány egyik legfontosabb céljaként tűzte ki az euró bevezetését, és számos fórumon próbálja meg eloszlatni az euróövezettel és az új valuta bevezetésével kapcsolatos kételyeket.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő február végén a Nemzeti Tanácsnak  az euró bevezetésével foglalkozó ülésén emlékeztetett: a kormány 2017-ben számolt be először az euró bevezetéséről szóló stratégiáról, miután az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány formálisan 2018 májusában fogadta el a tervezetet, amely szerint 2020-ban, a soros EU-elnöksége alatt lépne be Horvátország az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM). Ez a közös pénz bevezetésének egyik előfeltétele; minden országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM-ben, mielőtt átállhat az euróra.
Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.
Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. A feltételek között szerepel még, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Horvátországban 2018-ban az infláció 1,6 százalékos volt. Az ország 0,2 százalékos GDP-arányos államháztartási többlettel zárta a tavalyi évet. Az államadóság a GDP 74,6 százalékára csökkent.

 

mti / magyarhirlap

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük