Brexit – Brit kabinetminiszter: jogilag kötelező erejű módosításokat sikerült elérni

Share Button

A brit miniszterelnöknek és a Brexit-ügyi miniszternek az Európai Unióval tartott tárgyalásokon olyan jogilag kötelező erejű módosításokat sikerült elérnie, amelyek “megerősítik és feljavítják” a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodást – jelentette be hétfő éjjel David Lidington, a brit kormány kabinetirodáját vezető miniszter a londoni alsóházban.

Theresa May miniszterelnök és Stephen Barclay, a Brexit-ügyi tárca vezetője hétfő este Strasbourgba utazott, ahol soron kívüli tárgyalást tartottak Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Barnier-val, a bizottság Brexit-főtárgyalójával.
David Lidington, a kabinetirodát vezető miniszter – aki e minőségében Theresa May helyettesének számít – alsóházi beszámolójában elmondta: a megbeszélésen elért, kötelező erővel bíró jogi instrumentum arról intézkedik, hogy az EU nem tarthatja meghatározatlan ideig az Egyesült Királyságot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozását célzó tartalékmegoldás (backstop) hatálya alatt.
Lidington ismertetése szerint ha az EU ezt mégis megpróbálná, az a két fél által most elfogadott, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalás nyílt megsértése lenne, és az Egyesült Királyság ezt az eljárást független döntőbírósági fórum előtt támadhatná meg.
A kabinetirodát vezető miniszter szerint a közösen elfogadott jogi instrumentumban mindemellett szerepel az a kétoldalú elkötelezettség is, amelynek alapján az Egyesült Királyság és az Európai Unió 2020 december végéig igyekszik alternatív megoldásokkal felváltani a backstop-záradékot.
Mivel ez a kötelezettségvállalás a hétfőn elfogadott közös jogi instrumentum integráns része lesz, szintén kötelező jogi erővel bír majd – hangsúlyozta Lidington.
A brit kormány és az Európai Bizottság által elfogadott jogi formula nem jelenti a Brexit feltételrendszeréről tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban januárban 230 fős rekordtöbbséggel elvetett 585 oldalas megállapodás újranyitását, hanem az egyezmény kiegészítéseként ölt formát.
Az alsóház a tervek szerint kedd este szavaz ismét a Brexit-megállapodásról, amelyet a képviselők a januári szavazáson elsősorban a backstop-megoldás miatt vetettek el.
A backstop-záradék alapján ha a kilépés után tervezett 21 hónapos átmeneti időszak végéig sem sikerülne az EU-val olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely önmagában szükségtelenné teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán – amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz -, az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig érvényben maradnának az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is.
A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas alsóházi Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén erősen EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban nem hajlandó elfogadni, hogy a backstop-záradék érvényesítése esetén – mivel nincs meghatározott alkalmazási határidő – az Egyesült Királyság elvileg végérvényesen vámunióban maradhatna az EU-val.
A hétfő éjjel elért kétoldalú jogi instrumentum ezt az ellenérvet hivatott semlegesíteni, bár a tory Brexit-tábor követelésével ellentétben továbbra sem határoz meg rögzített időtávlatot a backstop-mechanizmus alkalmazhatóságára. Emellett nem a Brexit-megállapodás részét képezi, hanem külön dokumentumként csatolódik az egyezményhez, jóllehet a konzervatív frakció keményvonalas Brexit-tábora kifejezetten a kilépési megállapodás módosításának elérését követelte Theresa Maytől.

mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük