ILGA-Europe: az utóbbi évben számos európai országban romlott a szexuális kisebbségek helyzete

Share Button

Több európai országban is romlott a meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek jog- és esélyegyenlősége az utóbbi évben; a helyzet messze Máltán a legjobb, Azerbajdzsánban pedig a legrosszabb, míg Magyarország a középmezőny elején van – írta friss éves jelentésében a nemzetközi melegszervezetek szövetségének európai részlege (ILGA-Europe).

A szervezet idén is közzétette az úgynevezett Szivárvány-indexet, amellyel annak alapján rangsorolták a 49 európai országot, hogy hol a legjobb a szexuális kisebbségek jogi helyzete. A skálán 100 a legmagasabb pontszám, amely a teljes jogegyenlőséget, az érintettek emberi jogainak maximális tiszteletben tartását jelenti.
A helyzet jelenleg Máltán (90), Belgiumban (73), Luxemburgban (70), illetve Finnországban (69) a legjobb. A legrosszabb Azerbajdzsánban (3), Törökországban (5), Örményországban (7) és Oroszországban (10).
Magyarország 41 ponttal a 19. helyen áll, és ezzel megelőzi a térségbeli országok nagy többségét: Szlovéniát (40), Szlovákiát (30), Szerbiát (28), Csehországot (26), Ukrajnát (22), Romániát (21), valamint Lengyelországot (18) is. Ausztria (49) és Horvátország (47) ugyanakkor valamennyivel jobban teljesít.
Az ILGA-Europe ajánlásokat is megfogalmazott Magyarország számára. Egyebek mellett a nem jogi elismerésére vonatkozó keretrendszer frissítését, hogy az eljárás önmeghatározáson alapuljon, ne függjön például bizonyos orvosi vizsgálatoktól vagy beavatkozásoktól, továbbá a gyülekezési szabadság hatékonyabb érvényesítését.
A brüsszeli székhelyű szervezet szerint aggasztó, hogy napjainkban nem tapasztalható Európában olyan ütemű előrelépés az LMBTI-jogok terén, mint korábban. Mint írták, az utóbbi tíz évben most először volt látványos visszalépés, eddig összességében a legrosszabb eset is a stagnálás volt.
Kiemelték a közleményben egyebek mellett, hogy Lengyelországban az egyedülálló nők már nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítési programban, Bulgáriában pedig megszüntették a transznemű emberek név- vagy nemváltoztatásának lehetőségét a hivatalos dokumentumokban.
Bulgária, Magyarország és Törökország esetében azt jelölték meg a visszalépés fő okaként, hogy a helyi hatóságok tavaly több esetben nem tartották tiszteletben az alapvető polgári és politikai jogokat. “Az eredmény egy egyre kevésbé biztonságos és fenntartható környezet az LMBTI-szervezetek és a jogvédők számára” – mutattak rá.
A helyzet továbbra is Észak- és Nyugat-Európában a legkedvezőbb, ugyanakkor még ezen államokban is vannak bizonyos problémák, például a gyűlöletbeszédről szóló jogszabályok terén.

 

mti / 24

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük