Két csúfos kudarc után mi jön most a Brexitben?

Share Button
Minden idők negyedik legnagyobb arányú, 149 fős, leszavazását szenvedte el tegnap Theresa May kormánya a brit parlamentben a kiegészített Brexit-megállapodás témájában, így ma este a megállapodás nélküli kizuhanásról, holnap pedig várhatóan a Brexit március 29. utánra halasztásáról szavazhatnak a képviselők. A bizonytalanság hatalmas, mert a megállapodás nélküli kizuhanás forgatókönyve továbbra is benne van a pakliban, miközben annak esélye is nőtt, hogy az Egyesült Királyság még jó ideig az EU tagja marad. Ezek a napok, beleértve a jövő heti EU-csúcsot is, kritikus fontosságúak az egész Brexit-históriában, hiszen tisztulhat végre valamelyest a kép, hogy melyik forgatókönyvnek mekkora a valós esélye.
 
Továbbra is benne van a pakliban a no-deal Brexit
 
Januárban 230 fős, tegnap pedig 149 fős többséggel szavazták le a Theresa May kormányfő erőfeszítéseivel kiegészített Brexit-megállapodást a brit parlamentben, azaz néhány tucat kormánypárti, illetve pár ellenzéki képviselő változtatta csak meg a véleményét a “feljavított” konstrukcióról. Az EU viszont azt mondja: elment a falig, további ajánlatai nincsenek és nem is akar már tárgyalni.
 
Éppen ezért valós továbbra is annak a veszélye, hogy az Egyesült Királyság végül a brit parlament többsége által elfogadott megállapodás nélkül esik ki az EU-ból akár úgy is, hogy a március 29-én esedékes Brexitet brit kérésre elhalasztják a jövő heti EU-csúcson. Ha ugyanis a britek rendezett kilépést szeretnének, akkor valamikor egy megállapodási szövegre mindenképpen rá kell bólintania a többségnek. Ennek esélye azonban a tegnapi brit szavazást látva korlátozott és éppen ezért nem véletlen, hogy ma ismét arra figyelmeztetett Michel Barnier EU-s Brexit-ügyi főtárgyaló: magas a megállapodás nélküli brit kizuhanás esélye.
 
Hiába szavaznak tehát ma várhatóan jelentős többséggel arra a brit képviselők, hogy ezt a forgatókönyvet elutasítják, ettől ez még bekövetkezhet, ha az EU tényleg nem ajánl más feltételeket és a brit parlament többsége tényleg nem szavazza meg a May-féle a megállapodást valamikor a következő időszakban.
 
A ma esti esemény mégis fontos, mert egyéni képviselői módosító indítványokról is lehet szavazni, amelyekkel tesztelik majd a képviselők, hogy az egyes alternatív megoldások (Brexit-halasztás, második népszavazás, összességében a kormány mozgásterének korlátozása) irányába milyen az alsóház aktuális hangulata.
 
A JPMorgan egyébként még mindig úgy látja: összességében annak van a legnagyobb esélye (35% a korábbi 45% helyett), hogy valamikor elfogadja a brit alsóház többsége a May-féle megállapodást, igaz a második Brexit-népszavazás esélyét már 20%-ra emelte 15%-ról, az előrehozott választásokét pedig 15%-ra a korábbi 10%-ról. Emellett a megállapodás nélküli kiesés esélyét 10%-ra teszi, a hosszabb futamidejű Brexit-halasztásét pedig 20%-ra.
 
Mikorra halasztják el a Brexitet?
 
A következő napok egyik legfontosabb kérdése, hogy ha ma este elutasítja a többség a megállapodás nélküli kizuhanás forgatókönyvét, majd másnap várhatóan megszavazza a Brexit halasztásának kérését, akkor az milyen intervallumú halasztást jelent majd. Egyrészt kérdés, hogy ezt ki határozza meg (May jelzése szerint a képviselők megkapják a jogot, hogy maguk döntsék el különböző módosító indítványokkal történő szavazás által) másrészt mit mond minderre az EU, amely eleve alapos indoklást kér a halasztási kérelemhez.
 
A Commerzbank vezető elemzője szerint a brit kormány és az EU egyeztetése alapján dől majd el a tényleges halasztás intervalluma és nagy kérdés, hogy 2-3 hónapos, vagy akár 12-18 hónapos halasztásról döntenek.
 
Ha csak 2-3 hónapos halasztás történne, mint ahogy azt egyelőre a brit kormány sugallja, akkor a májusi EP-választások előtt/utáni hetekben megismétlődhetne a mostani dráma: a Brexit előtti napokban sincs a brit parlament által elfogadott kilépési megállapodás és a no-deal Brexit forgatókönyvének erősítése nem feltétlenül áll az EU érdekében.
 
Éppen emiatt szerintük esélyes, hogy az EU hosszabb, akár 12-18 hónapos halasztásra tesz majd javaslatot, hogy
  • egyrészt legyen idő arra, hogy kiforrja magát brit oldalon a politikai helyzet (lesz-e előrehozott választás a Brexit jókora halasztása miatt, lesz-e második népszavazás és ha lesz, akkor ennek megrendezésére is legyen elég idő)
  • másrészt “becsalogassa” a briteket az újabb EP-választások megrendezésének kötelezettségébe, hogy ezzel akár felbosszantsa a mielőbbi EU-kilépést szorgalmazó képviselőket, hogy szavazzák már meg végre May megállapodását.
 
A Teneo és az ING Bank helyzetelemzése éppen a fentiek miatt azt hangsúlyozza:
 
azzal, hogy tegnap a keményvonalas Brexit-pártiak megint leszavazták May megállapodását, valójában a maradáspártiak kerülnek lendületbe (különféle tesztelő módosító indítványokkal), illetve a felpuhított Brexit esélyei nőttek (folyamatos vámunióban maradás az északír-ír tartalékmegoldási helyzet kiküszöbölésére).
 
A jelek szerint ezek a kilátások előzetesen nem tudtak még több keményvonalas Brexitest felbosszantani annyira, hogy rábólintsanak May megállapodására. A Teneo szerint Theresa May esetleges bukásának kockázatát nem szabad lebecsülni, de nem ez az alapeseti forgatókönyv, mert nem szívesen lépne ebben a megosztott politikai helyzetben senki a helyére.
 
Mi lenne, ha kizuhannának a hónap végén?
 
Ma reggel egyébként a brit kormány közzétett egy anyagot arról, hogy mi történne a vámok terén akkor, ha a mai szavazás átmenne és így március 29-én éjféltől megállapodás nélkül zuhanna ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A brit kormány szerdai bejelentése szerint vámmentes lesz a brit import zöme akkor is, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
 
A külkereskedelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott intézkedési terv 12 hónapra szól, és célja az esetleges megállapodás nélküli Brexit üzleti és fogyasztói költséghatásainak minimalizálása.
 
Az átmeneti vámpolitikai csomag alapján a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén a külföldről érkező termékek 87 százaléka lesz vámmentes, az importérték alapján számolva.
 
Az ismertetés szerint a fennmaradó 13 százaléknyi importértékre különböző vámtételek elegye lépne érvénybe, és ez elsősorban a marha-, a bárány-, a sertés- és a baromfihús-termékeket, valamint egyes tejtermékeket érintene. Ennek célja a brit mezőgazdasági termelők támogatása.
 
A tervezet kiemeli, hogy az átmeneti időszakban a brit kormány semmiféle ellenőrzést és vámot nem alkalmazna az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti áruforgalomban.
portfolio / napi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük