Sikerült megfigyelni a Nap koronakidobódásának születését

Share Button
Sikerült megfigyelnie a Nap koronakidobódásának születését egy nemzetközi kutatócsoportnak. A Nap robbanékony tömegkidobódása felelős a kozmikus időjárás legerősebb zavaraiért. Egy kutatócsoport most azt elemezte, hogyan alakul ki egy ilyen napkitörés úgynevezett mágneses fluxuscső formájában jelentkező, nagyon kicsi plazmaszerkezetek sokaságából. A tudósok eredményeikről a Science Advances című szaklap legújabb kiadásában számoltak be.
 
A Napból folyamatosan elektromosan töltött részecskék áramlanak az űrbe. Ezek alkotják a napszelet. Olykor az áramló napszelet megszakítják a mágneses napanyag hatalmas kilökődései, ez a koronakidobódás (CME).
 
“Eközben mágneses napplazma hatalmas felhői lökődnek ki az űrtérbe, ahol akár egymillió kilométer per óránkénti sebességgel is terjedhetnek” – mondta Astrid Veronig, a Grazi Egyetem kutatója, aki évek óta figyeli a Napon zajló folyamatokat. Célja, hogy a nagy energiájú folyamatok megértése révén pontosabb előrejelzéseket készítsenek arról, milyen hatása lesz ezeknek a Földre.
 
A koronakidobódásnak ugyanis rengeteg következménye lehet. Ha a napviharok a Föld közelébe kerülnek, a bolygó mágneses mezeje eltéríti őket, de a töltött részecskék elaprózódva behatolnak a Föld légkörébe és elektromágneses zavarokat okoznak, melyek károsíthatják a transzformátorokat és a légiközlekedést, az energia- és kommunikációs rendszereket.
 
Veronig és munkatársa, Tingyu Gou, a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem kutatója kollégáival 2013-as NASA-adatokat használt, amelyek egy koronakidobódást rögzítettek. A napplazma sűrűségéről, hőmérsékletéről és mágneses mezejéről szerzett információkból rekonstruálni és szimulálni tudták egy ilyen CME születésekor lejátszódó fizikai folyamatokat.
 
A koronakidobódás kialakulása néhány ezer kilométer átmérőjű, “kis” mágneses fluxuscsövekkel veszi kezdetét. A mágneses fúzió révén egyre nagyobb kiterjedésű szerkezetek keletkeznek, amelyek akár harminc percen belül elérhetik a több millió kilométeres kiterjedést is – fejtette ki Veronig.
 
Az, hogy a fluxuscsövek a napkitörés elején keletkeznek, nem újdonság, de az új megfigyelések mélyebb betekintést engednek a történésekbe, a robbanékony napkitörések precízebb megjóslásához is hozzájárulhatnak.
erdekesvilag

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük