Stonehenge körüli lakomák segíthettek egyesíteni az ősi Britanniát

Share Button

Nagyszabású őskori ünnepi rituálék bizonyítékait találták meg a nagy-britanniai Stonehenge-nél, melyek alapján itt tarthatták a szigetek legkorábbi tömeges ünnepeit – írja a National Geographic.

A kutatók a Science Advances folyóiratban közölték a tanulmányt mely szerint az újkőkorszak vége felé a Stonehenge közelében számos helyszínen tartottak rendszeresen hatalmas lakomákat, amelyek a sziget szegleteiből is odacsábították az embereket az építmény köré.

A közeli Durrington Wallsnál korábban végzett ásatások során 8500 csontot tártak fel, melyek disznókhoz és szarvasmarhákhoz tartoztak, a kutatók szerint pedig ezen a helyszínen telente tartottak lakomákat az akkori emberek. Több másik helyen hasonló leletekre bukkantak, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy

A MAI ANGLIA DÉLI RÉSZÉN 4500 ÉVVEL EZELŐTT A GLASTONBURY FESZTIVÁL HELYETT MÉG A MALACSÜTÖGETÉS JELENTETTE A KÖZÖSSÉGI PROGRAMOT.

A kutatók abban eddig nem voltak biztosak, hogy ezek célja a helyi lakosság összekovácsolása vagy az egymás mellett élő csoportokkal való szövetségkötés volt-e, de a malaccsontok elemzése alapján úgy tűnik, hogy

AHOGY A GLASTONBURYRE, ÚGY A MALACSÜTÖGETÉSEKRE IS HAJLANDÓAK VOLTAK RENGETEGET UTAZNI AZ EMBEREK.

A kutatók az elmúlt években többször megpróbálták már megállapítani, hogy milyen messziről érkezhettek a Stonehenge-hez az emberek, de eddig a disznócsontokat nem vizsgálták, mert azt feltételezték, hogy ezeket a helybéliek tenyésztették.

A mostani kutatás során ugyanakkor kiderült, hogy a legtöbb elfogyasztott malac nem itt nőtt fel, hanem különböző helyekről – akár a mai Wales vagy Skócia területéről – hajtották oda, ez pedig arra utal, hogy ezek lehettek a legkorábbi tömeges brit ünnepek.

A malacok szempontjából sem elhanyagolható a felfedezés, kiderült ugyanis, hogy hiába származtak különböző helyekről, az étrendjük nagyjából ugyanolyan volt, ez pedig a lakomákkal együtt arra utal, hogy kimondottan emiatt tenyésztették őket, és nagy kondákban hajtották át őket a fél országon.

Ez a mai malacokat látva meglepőnek tűnhet, de egy szakértő szerint akkoriban az állatok még sokkal jobban hasonlítottak a vad társaikra, vagyis bőven képesek voltak akár nagyobb távolságok megtételére is. Nemcsak a lakomákra érkezők és a malacok tettek meg egyébként hatalmas távolságokat, nemrég derült ki, hogy a Stonehenge köveit is 230 kilométerről cipelhették a mai helyükre.

Forrás: Origo

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük